Magyarországot az 1241-42-es tatárjárás pusztításai után felépítő, gyakorlatilag újjáteremtő királyunk, IV. Béla 1206-ban született. Testvérével, Imre királlyal sorozatosan trónharcot vívó, II. Endre és merániai Gertrúd elsőszülött fiaként már nyolcéves korában királlyá, azaz ifjabb királlyá koronázták.1218-ban a keresztes hadjáratokból sikertelenül visszatért apja hozta magával Laszkarisz Máriát; aki a felesége lett. 

 

IV. Béla az óriási birtokadományokat elosztogató apjával szemben már ifjabb királyként, de főleg trónra jutása, 1235 után próbálta meg a királyi földeket - melyek országrésznyi területeket is jelentettek - visszaszerezni. Uralkodását beárnyékolta az 1241-42-ben bekövetkező tatárjárás. Először történt az ország háromszázötven éves fennállása óta, hogy idegen hadak  közel másfél éven át pusztították Erdélyt, az Alföldet és részben a Dunántúlt, valamint a Délvidéket. Magyarország lakosságának egyharmadát elveszítette.

 

IV. Béla erős, határozott jellem volt. Megvolt benne a kitartás az újrateremtéshez, akkor, amikor megint egyedül volt a magyarság. Húsz év alatt idegenek betelepítésével, várak és városok építésével, okos birtok - és várpolitikával, és arra épülő hadszervezéssel egy új Magyarországot teremtett. Sajnos ebben nem segíthette a kitűnő katonatestvére Kálmán herceg, aki 1241-ben Segesdről továbbmenekülve meghalt. Ennek az újjáteremtő munkának volt egyik fontos állomása Segesd, a királyi, illetőleg később királynéi uradalom központja. Az 1241-től Segesden nagyon sokat időző király az itteni királyi udvarházban több királyi okleveleket is keltezett: 1242, 1244, 1255, 1260, 1263, 1268 és 1269 azok a nevezetes dátumok, amikor IV. Béla itt tartózkodott. Településünkön és környéken töltött el családjával több téli napot is, vadászattal vagy szomorú várakozással.

 

A hirtelen haragú, nehezen megbocsájtó és különösebb hadvezéri képességekkel nem rendelkező király 35 évet töltött el trónján. Első királyunk, Szent István óta leghosszabban uralkodva és a legidősebb korban halt meg. Erősen vallásos király volt. A tatároktól való megmenekülésük fogadalmaként adta apácának kedves leányát, a későbbi szentet, Margitot. Margit Segesden született és gyerekeskedett. Később kolostorba vonult a Nyulak szigetére, mai Margit-szigetre, és ott is halt meg. Az ő nevét Segesden a múzeum és könyvtár viseli.

 

2000-ben iskolánk IV. Béla király nevét vette fel. A választás oka IV. Béla segesdi kötődése volt, ugyanis az országra támadó tatárok elől ide menekült, majd a tatárjárás pusztítása után a segesdi várból irányította az ország újjáépítését. A 2000-es névadó ünnepséget követően minden évben április végén, Béla nap környékén emlékezünk meg iskolánk névadójáról. Ezeken a napokon felfrissítjük ismereteinket IV. Béla koráról és családjáról, ezen kívül változatos programokat szervezünk tanulóinknak.