IV. Béla király emlékezete
Magyarországot az 1241-42-es tatárjárás pusztításai után felépítő, gyakorlatilag újjáteremtő királyunk, IV. Béla 1206-ban született. A fiatalkorában testvérével, Imre királlyal sorozatosan trónharcot vívó II. Endre és a tragikus sorsú merániai Gertrúd elsőszülött fiaként már nyolcéves korában királlyá, azaz ifjabb királlyá koronázták.1218-ban, a sikertelen keresztes hadjáratából hazatérő apja hozta magával Laszkarisz Máriát, aki a felesége lett.
IV. Béla az óriási birtokokat elosztogató apjával szemben már ifjabb királyként, de főleg trónra jutása, 1235 után próbálta meg a királyi földeket - melyek akár országrésznyi területeket is jelentettek - visszaszerezni. Uralkodását beárnyékolta az 1241-42-ben bekövetkező tatárjárás. Először történt az ország kétszázötven éves fennállása óta, hogy ilyen súlyos, szinte megsemmisítő erejű vereséget szenvedtünk, s idegen hadak közel másfél éven át pusztították az ország szinte egészét: Erdélyt, az Alföldet és részben a Dunántúlt, valamint a Délvidéket. Magyarország lakosságának egyharmadát elveszítette.
IV. Béla erős, határozott jellem volt. Megvolt benne a kitartás az újrateremtéshez. Több mint húsz év alatt idegenek betelepítésével, várak és városok építésével, okos birtok - és várpolitikával, és arra épülő hadszervezéssel egy új Magyarországot teremtett. Sajnos ebben nem segíthette a kitűnő katonai képességekkel rendelkező testvére, Kálmán herceg, aki ugyan a muhi csatát túlélte, bár súlyos sérüléseket szenvedett, még elért Segesdre is, de innen továbbmenekülve aztán meghalt, még 1241-ben. IV. Béla újjáépítő munkájának, az úgynevezett második honalapításnak is egyik fontos állomása volt Segesd, a királyi, illetőleg később királynéi uradalom központja. Az 1241-től Segesden gyakran időző király az itteni királyi udvarházban több királyi okleveleket is keltezett: 1242, 1244, 1255, 1260, 1263, 1268 és 1269 azok a nevezetes évek, amikor IV. Béla bizonyíthatóan itt tartózkodott. De ezenkívül is sok napot tölthetett településünkön és környékén családjával együtt.
A hirtelen haragú, nehezen megbocsájtó és különösebb hadvezéri képességekkel nem rendelkező király 35 évet töltött el trónján. Ezzel első királyunkat, Szent Istvánt nem számítva, IV. Béla uralkodott a leghosszabban, és ő érte el a legmagasabb kort az Árpádok közül. Erősen vallásos király volt. A tatároktól való megmenekülésük fogadalmaként adta apácának kedves leányát, a későbbi szentet, Margitot. Margit Segesden született és gyerekeskedett. Később kolostorba vonult a Nyulak szigetére, a mai Margit-szigetre, és ott is halt meg. Az ő nevét Segesden a múzeum és könyvtár viseli.
2000-ben iskolánk IV. Béla király nevét vette fel. A választás oka IV. Béla segesdi kötődése volt, ugyanis az országra támadó tatárok elől ide menekült, majd a tatárjárás pusztítása után a segesdi várból irányította az ország újjáépítését. A 2000-es névadó ünnepséget követően minden évben április végén, Béla nap környékén emlékezünk meg iskolánk névadójáról. Ezeken a napokon felfrissítjük ismereteinket IV. Béla koráról és családjáról, ezen kívül változatos programokat szervezünk tanulóinknak.